A kávé az egyik legismertebb növény, a belőle készült ital pedig világszerte a legnépszerűbb élvezeti cikk. A kávé a kávécserje nevű örökzöld növény termésének, a kávébabnak a feldolgozott magja.
A kávé rövid története:
Egy legenda szerint a kávé élénkítő hatásának felfedezése egy KÁLDI nevű kecskepásztor nevéhez fűződik. z az etióp pásztor megfigyelte, hogy miután a kecskék egész nap a piros bogyót legelték éjszaka nem aludtak, hanem egész éjjel ugrándoztak.Ezt elmesélte a közelben élő szerzeteseknek, akik ördögnek tartották, és a kávészemeket a tűzbe dobték, hogy elégessék.De a kávészemek pörkölődni kezdtek és fenséges illatot árasztottak. Így a szerzetesek kivették a tűzből a kávészemeket, vízzel lehűtötték, hogy megkostólhassák. Így készült el az első kávéital.
A kávézás kezdeti történetéről kevés dokumentum maradt fent, de tudósok szerint először Jemenben kezdték el fogyasztani, majd mohamedán zarándokok vitték el Mekkába és Medinába. Innen terjedt tovább az egész Közel-Keletre. Ma már az egész világon nagy szeretettel fogyasztják. Európába a 17. százaba került a kávé, az első kávéház Velencében nyílt meg 1624-ben, ennek mintájára nyíltak meg az újabb kávéházak Olszországban, Nagy-Brittaniában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban. A kávézás szokása nagyon gyorsan terjedt, Budapesten 1896-ra már több mint 500 kávéház és körübelül ugyanennyi kávékimérő működött. A kávéházak ekkora már a szellemi és társasági élet központjaivá váltak.
A kávé feldolgozása:
A kávészemek szüretelését kézzel végzik, mert csak a piros, érett magokat lehet leszedni. A szüreletés után a magokat a helyi szokásoknak megfelelően száraz vagy nedves technológiával azonnal megtisztítják és érlelik, mivel a kávébogyó nem tárolható. Ahol a napsütéses órák szám magas, ott 4 hétig a napon kiterítve szárítják, majd hántológép segítségével szétválasztják a babszemeket a hústól. Érdekesség, hogy Vietnámban és az Elefántcsontparton a leszüretelt kávészemeket vermekben elássák, és a következő évben mikor kiszedik, átmossák, Így a hántolás költségét megspórolják. Ahol az időjárás nedvesebb, ott nedves technológiával tisztítják meg a kévébab szeket. Egy specilis folyadékban áztatják és mosák, majd 14 napig szárítják. Ezután a kávészemeket szétválogatják és elszállítják az utolsó feldolgozási helyre, ahol a kávészemeket pörkölik. Ez nagyon fontos fázis, mert itt dől el, hogy a kávé milyen minőségű, zamatú, illatú lesz.
Néhány kávéfőzési mód:
A Kárpát medencében a mai napig is a legleterjedtebb fávéfőzési mód, a "kotyogós" kávéfőzés, bár egy re nagyobb tereh hódit a nemrégiben megjelent flteres és kapszulás kávéfőzés a gyorsasága és a praktikussága miatt. Mivel ez a módszer folyamán a vízgőz péreslődik át a kávén, így nagyon erős, aromás kávét kapunk.
Espresso kávéról akkor beszélünk, amikor 88-92 C-fokos vizet présel át az erre alkalmas gép a préselt kávén 9 atmoszféra nyomással. A 20-30 másodperc alatt elkészült kávé mennyisége 25-30 ml. Ez az alapja a közkedvelt kávés italoknak, mint a capuccinónak, a macchiatonak, a latte macchiatonak és még számos más kávéitalnak. A capuccino díszítése ma már igazi művészeti megoldásokat, alkotásokat is megmutat.
Az instant kávé a forró vízben gyorsan oldódó kávé. Alkalmazása rendkívűl kényelmes, az instant kávé könnyen hordozható, így a legtöbb munkahelyen igen elterjedt. Bár íze kissé elmarad az igazi, aromás kávétól.
A török kávé az egyik legrégebbi és legősibb kávéfőzési módszer, ahol a pörkölt kávét többször átdarálják, majd egy hosszú nyelű sárgaréz edényben megfőzik a cukorral együtt. Minden csésze vízhez adnak 1 teaáskanálnyi fahéjat, majd kevergetve felfőzik, mielött kiforrna leveszik a tűzről, majd újra visszateszik, forralnak rajta egyet és csészékbe öntik. A tetejére 1 csepp hidegvizet tesznek, így a zacc könnyebben leülepedik.
Az ameriaiak a kávét jó hosszúra főzve isszák, így azt szokták rá mondani, hogy "egész napon át elkísér".
Köztudomású, hogy az olaszok a rövid, ristretto kávét fogyasztják előszeretettel, mely így nagyon aromás, de a koffein tartalma nem olyan magas.